Határtalanul 18-01-1153 – túra a sóvidéken

Kirándulásunkat 2019.06.03-án kezdtük, hajnalban indultunk Bakonycsernyéről. Zámolyon felvettük a velünk utazó zámolyi hetedikeseket és kísérő tanárukat, Gyula bácsit, majd Erdély felé vettük az irányt.

Egész napos utazásunkat kisebb megállókkal szakítottuk csak meg: Nagyváradon a székesegyházat, a belvárost és Szent László királyunk szobrát tekintettük meg, felelevenítettük az életéről tanultakat. Itt csatlakozott hozzánk honismereti vezetőnk Orbán László, akit humora, érdekes előadásmódja miatt hamar szívébe zárt a csapat. este 8 körül érkeztünk meg szállásunkra, Szentegyházára, ahol finom vacsorával vártak bennünket.

A 2. napot a Sóvidéken töltöttük. Körbe-sétáltuk a csodálatos Medve-tavat Szovátán, majd felkerestük a parajdi sóbányát, ahol a bánya és a sóbányászat történetével, a sókitermelés eszközeivel ismerkedtünk meg. 80-100 m mélybe ereszkedtünk le, egy hatalmas sótömb mélyébe, ahol kápolna, játszótér, múzeum, sőt még kilátó is található. Ezt követően a Sószorosban túráztunk, ahol a só külszíni előfordulási formáit figyelhettük meg – és a nem sokkal előttünk járó medve tappancsainak nyomait… Korondon a kirakodóvásárban sétáltunk, és meglátogattuk egy sóvágó mester műhelyét is. Este a szálláson zenés népzenei foglalkozáson vettünk részt a helyi gyerekekkel közösen, Haáz Sándor tanár úr vezetésével, majd jót játszottunk a helyi tájház csűrjében létrehozott kalandparkban.

3. napunkon a Madarasi-Hargita tetejére túráztunk az Ivó-völgyön keresztül, sajnos ködös, borongós idő volt a hegytetőn, így a panorámából nem sokat láthattunk. a székelyek szent hegyét, a Hargita tetejét kopjafák, nemzeti színű szalagok, a zarándokok által ácsolt keresztek díszítik, ahol mi is elhelyeztük a megemlékezés szalagját. Délután Székelyudvarhely belvárosában sétáltunk, ahol a szoborparkot, a református templomot, és a városházát tekintettük meg.

4. napunkat egy hosszú csodálatos erdei túrával töltöttük , a székely Zsindely-országba látogattunk. Megnéztünk egy működő vízimalmot, a Csorgókő vízesést, és meglátogattunk egy zsindelykészítő mester, ahol mi is kipróbálhattuk a zsindelykészítés technikáját. Délután egy tanyán ebédeltünk, ahol a háziak biogazdálkodással, bivalytartással foglalkoznak. Bőséges uzsonnával kedveskedtek nekünk, amely a maguk által készített sajtokból, csorbából, füstölt húsokból, lekvárokból és zöldségkrémekből , kenyerekből állt. Utunkat Szejkefürdőn folytattuk, ahol meglátogattuk és megkoszorúztuk Orbán Balázs sírját, majd Farkaslakán Tamási Áron síremlékét látogattuk meg. Vacsoránkat következő szállásunkon Parajdon a Csatári Panzióban kötöttük el.

Kirándulásunk utolsó napján Fehéregyházán meglátogattuk Petőfi kútját, ahol utojára látták élve a költőt. felelevenítettük az 1848-49. forradalom és szabadságharc eseményeit.

Következő megállónk Segesvár volt, ahol az Óratornyot, a bástyákat , a Cutadellát néztük meg, és megmásztuk a híres Diáklépcsőt is. a város megtekintése után elbúcsúztunk honismereti vezetőnktől, Laci bácsitól és Magyarország felé vettük az irányt. Késő este fáradtan, de rengeteg élménnyel gazdagabban értünk haza.

Kategória: Nincs kategorizálva | A közvetlen link.